Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de én kiskorom óta imádom a Disney meséket, így mindig örülök, amikor valamelyiket újból előveszik és előszereplős filmet csinálnak belőle. Így történ 2 éve a Hamupipőkével is, ami szintén a kedvencem közé tartozik, de idén végre valahára a legnagyobb kedvencem is "életre kelt", vagyis a Szépség és a Szörnyeteg, így most erről olvashattok egy kicsit hosszabb ajánlót/véleményt.

Nekem szombaton sikerült megtekintenem moziba a filmet. Bár már elég régen, még valamikor november közepén járhattam arra, amikor a Fantastic Beasts and Where to Find Them-et néztem meg, azóta pedig közelébe sem mentem egyik mozinak sem, mert bevallom én személy szerint kicsit kényelmetlenül érzem magamat ilyen helyeken, ahol kismillió emberrel együtt vagyok összezárva. Így csak akkor megyek, ha "muszáj". Így csak azokat a filmeket nézem meg a széles vásznon, amelyek nagyon érdekelnek és nem tudok várni a DVD vagy online megjelenésig. Nos ezzel is így volt, bár a premiervetítésre szerettem volna menni, de az sajnos nem jött össze, plusz aznap nem is vetítették feliratosan. Igen, én feliratosan néztem meg az egészet, főleg azért, mert a magyar szinkronos előzetes után majdnem elsírtam magamat, annyira nem tetszettek a színészek magyar hangjai, valamint számítottam arra, hogy a dalokat is magyarul hallhattam volna ebben az esetben, pedig én Emmát, Dan-t, Ewan-t, Luke-ot, stb.-t akartam hallani dalolni. Plusz bevallom semmit nem nézek szinkronosan, így fura is lett volna így megnézni, szóval örülök, hogy ez mellett döntöttem. Így mondjuk a 3D-s "élményből" kimaradtam, de ahogy olvastam a beszámolókat sok mindenről nem maradtam le, meg el sem tudom képzelni, hogy miért kellett ezt ilyen formában is vetíteni, mert sok értelmét nem látom (ahogy annó Az éhezők viadala utolsó részeinél sem értettem, de főleg a harmadiknál, ahol konkrétan semmi sem történt).

Na de térjünk is át a filmre. Az alaptörténetet szerintem mindenki ismeri; adott egy fiatal, okos és független lány, aki az édesapjával él egy kicsi francia kis faluban. Viszont Belle (Emma Watson) édesapja egy újabb útja során fogságba esik egy elvarázsolt kastélyban, ahol egy szörnyeteggé átváltozott herceg él, a kastély többi lakójával együtt, akik szintén átváltoztak különböző használati tárgyakká. Azt átkot pedig csak akkor törhetik meg, ha a Szörnyetegnek sikerül valakit megszeretnie és az a valaki viszont szereti őt. Végül Belle helyet cserél az apjával, így ő maradt fogságban. Innen pedig szerintem már mindenki ki tudja találni a történet folytatását. 

A színészek szerintem tökéletes választások voltak egytől-egyig. Belle szerepe szó szerint Emma Watsonnak lett kitalálva és ez számomra érezhető is volt. Egyébként meg kell azt is jegyeznem, hogy Emmának imádni való hangja van, egyszerűen beleszerettem, szombat óta pedig folyamatosan a film soundtrack-jét hallgatom. Az egyébként kifejezetten tetszett a filmben, hogy voltak benne olyan jelenetek is, amelyek az eredeti rajzfilmben nincsenek benne (de nem szeretnék spoilerezni, mert biztosan nem látta még mindenki). Innen ugorva egyet és ehhez kapcsolódva megjegyezném, hogy Luke Evans igazán hiteles Gaston volt, sőt neki köszönhetően még jobban megutáltam ezt a karaktert, mint korábban. Egy szemétláda, igen, kár is lenne tagadni, hiszen neki is volt egy plusz jelenete, ami miatt én még jobban megutáltam (pedig Luke-ot nagyon szeretem). Egyébként akárcsak Emmának, neki is nagyon jó hangja van és a kémiát Luke és Josh Gad között egyszerűen imádtam, bár nyílván vele sem bánt kegyesen az antihősünk, de akkor is. 

Azt továbbra is nagyon sajnálom, hogy Dan Stevens, vagyis a Szörnyeteg átváltozására ennyit kellett várnom, mert láttátok már azokat a gyönyörű, vakítóan kék szemeit? (Mondom ezt én, ugyanilyen szemmel, de ez mégsem ugyanaz!) Végignéztem egy csomó interjút a színészekkel a film promótálása alatt és Dan sokszor megjegyezte, akárcsak Emma, hogy milyen nehéz volt számára a Szörny jelmez viselése, amit el is hiszek, hiszen hatalmas volt, bár CGI-t is alkalmaztak természetesen. A kedvenc jelenetem is a pároshoz tartozik; az egyik, amikor Belle-t arcba dobta egy hógolyóval (ami egyébként igazi volt és tényleg megdobták vele Emmát, bár nyilván a méretén változtattak), a másik pedig az utolsó jelenet volt, amikor mindenki táncolt és Belle humorosan megkérdezte a "Szörnyet", hogy nem szeretne-e szakállat növeszteni. De természetesen több vidám/humoros jelenet is volt, amelyek szintén tetszettek. 

Lumiére egyébként továbbra is a kedvenc mellékszereplőm és boldog voltam, hogy Ewan McGregor szinkronizálta, az akcentusa pedig egyszerűen haláli volt, a "Be Our Guest" feldolgozásukat pedig imádtam és a jelenet is remek lett. Egyébként egy korábbi interjúban Ewan megjegyezte, hogy azt hitte milyen könnyű lesz majd francia akcentussal beszélnie, mivel már több, mint 20 éve egy francia nő a felesége, ezzel szemben amikor visszahallgatta az első próbálkozásait, rájött, hogy inkább mexikói akcentussal beszélt. (És bevallom, hogy akárhányszor ő, vagyis Lumiére beszélt csak erre figyeltem, és egyszer-kétszer én is hallottam mexikói beütést, bár szerintem ezt csak bemeséltem magamnak. :D) Egyébként már nem is tudom, hogy mit írjak, mert elkezdtem mindenről beszélni, de térjünk át a zenére szerintem.

Szóval a zenék továbbra is csodásak és újakat is írtak a filmhez, amelyek egytől egyig nagyon jók voltak, tényleg, de természetesen a kedvencem Dan Stevens szólója volt ezek közül, ami nagyon jól sikerült. Ahogy feljebb már írtam, tényleg mindenkinek remek hangja volt, de a legjobban (bármennyire is utálom Gaston-t), a "Gaston" dalt szerettem, mert itt érződött igazán az összhang Luke és Josh között, valamint a sajtókonferenciák során is előadták közösen, amit szintén imádtam. Valamint Luke Evans a magyar premier előtti vetítésen is megjelent (!!!) és ott is énekelt a rajongóknak (akikre még mindig féltékeny vagyok).

A lényeg pedig az, hogy tényleg imádtam, ha egy szóval kellene leírnom az egészet, akkor csak annyit mondanék, hogy CSODÁLATOS! Tényleg egy igazi élmény volt, még 20 évesen is, de szerintem 40 évesen is ugyanennyire imádtam volna, két órára újból kislány lehettem. Minden rendben volt a filmmel kapcsolatban, semmire nem tudok panaszkodni, a látvány csodás volt, a dalok tökéletesek, a jelmezek és a díszlet pedig lélegzetelállító, de a színészek teljesítményére sem lehet panaszunk, hiszen mindenki apait-anyait beleadott, amiért hálás vagyok és nagyon örülök, hogy ez nem jutott olyan sorsra, mint sok más feldolgozás. Ha pontoznom kellene, akkor gondolkozás nélkül 10-ból 10-et adnék rá, sőt az IMDb-n is ennyit adtam neki, mert megérdemlik. Tényleg csak ajánlani tudom bárki számára, kortól függetlenül, mert mindenki élvezni tudja szerintem. 

Végül pedig itt lenne két videó, mindegyik a Late Late Show with James Corden talkshow-ból származik. Az elsőben szó szerint egy útkereszteződésben adták elő a film legnépszerűbb dalait, jelmezbe öltözve, míg a másikban Josh Gad énekelt James-el, de nem is akármit, hanem a Gaston dal átírt változatát. Érdemes mind a kettőt megnézni, mert mindegyik haláli! :)